2025. június 13-án a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben rendezte meg a „Párbeszéd a nőkért” című szakmai konferenciáját. A rendezvény célja az volt, hogy teret adjon a nőket érintő szakpolitikai kihívások és válaszok közös értelmezésére: a Szövetség megújított közpolitikai ajánlásainak bemutatása mellett tudományos előadások és civil párbeszéd is helyet kapott a programban.
A konferenciát Zag Gábor, Pécs alpolgármestere nyitotta meg, aki sok pozitív példát hozott arra, hogy Pécs városa hogyan érvényesíti a nemek egyenlőségét a közpolitikák szintjén, majd Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket.
A délelőtti szekcióban Herke Boglárka (HUN-REN TK Szociológiai Intézet) előadása („Nemek közötti egyenlőség Magyarországon európai összehasonlításban”) az egyenlőség hazai és európai trendjeit mutatta be. Az adatokból kirajzolódik, hogy hazánkban – különösen 2015 után – a gender mainstreaming helyét egyre inkább a „family mainstreaming” váltotta fel, miközben a nők politikai döntéshozatalban való részvétele csökkent.
Csernus Fanni (Amnesty International Magyarország) a nők munkaerőpiaci helyzetét, a bérszakadékot és az új EU-s bértranszparencia irányelvet mutatta be. Előadásából kiderült, hogy a fizetések átláthatósága hazánkban még mindig nem biztosított, különösen a magánszektorban, ami fenntartja a nemek közötti bérkülönbségeket.
Schadt Mária (Pécsi Tudományegyetem) „A tudományos karrierek társadalmi nemek közötti különbségei” című előadásában arra mutatott rá, hogy bár a felsőoktatásban sok nő dolgozik, a tudományos előmenetelben egyre kevesebben jutnak vezető pozíciókba, és a gondoskodási feladatok nincsenek figyelembe véve a tudományos kiválósági rendszerekben.
Boros Julianna (PTE BTK) előadásában („Cigány, roma nők a siker útján”) roma női példaképek életútját mutatta be, akik helyi hősként, mediátorként vagy szakértőként képviselik közösségüket. A narratív életútinterjúk alapján elmondható, hogy ezek a nők komoly társadalmi innovációs hatással bírnak.
Bucher Eszter (PTE BTK) kutatása („Családok, nők helyzete hátrányos helyzetű településeken”) a Sellyei járásban élő nők és családok mindennapi valóságát vizsgálta. A tradicionális szerepfelfogás, a közfoglalkoztatás csapdája és a munkalehetőségek hiánya továbbra is jelentős akadályokat gördít a nők elé.
A délutáni szekcióban Sáfrány Réka mutatta be a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség megújított közpolitikai ajánlásait „A jogainkért jöttünk” címmel. Az EU készülő nőjogi stratégiájához igazodó javaslatcsomag célja, hogy rendszerszinten jelenjen meg a nőpolitika: az átlátható bérezés, a gondozási válság kezelése, a roma nők többszörös kirekesztésének csökkentése, az online és offline erőszak elleni fellépés, a reproduktív jogok biztosítása, valamint a politikai képviselet és női részvétel megerősítése egyaránt kiemelt szerepet kaptak.
A program zárásaként civil kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyben az Emberség Erejével Alapítvány, a Férfiak a Nőkért kampány és a NANE Egyesület képviselői osztották meg tapasztalataikat a mind helyi, mind pedig országos szinten indított nőjogi és nemek egyenlőségét célzó kezdeményezések sikereiről és tanulságairól. A beszélgetést Juhász Borbála moderálta.
A párbeszédet ösztönző konferencia a nőjogi előrelépések egyik fontos szakmai állomása volt – a közpolitikai és helyi tapasztalatok találkozási pontjaként.
A konferencia a Holland Királyság Nagykövetségének Emberi Jogi Programja támogatásával jött létre.
