2025. december 8.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség feminista női civil szervezeteket tömörítő magyar ernyőszervezet, az Európai Női Lobbi magyar koordinációja. Tiltakozunk az ellen a törvényjavaslat ellen, amely Magyarországon is lehetővé tenné a petesejtdonációt, és kompenzációként pénzbeli juttatást tenne lehetővé. Ezt nem vallási vagy ideológiai, hanem emberi jogi alapon, azon belül is nőjogi és gyermekjogi megfontolásokból ellenezzük.
Tudjuk, hogy az orvostudomány és a technika fejlődésével a meddőség már nagyrészt kezelhető egészségügyi állapot, és az első szülések időbeli kitolódása miatt is egyre több nő veszi igénybe az IVF-beavatkozások különböző formáit. Véleményünk szerint azonban nem támogatható, ha ehhez az érintett nőn kívül egy másik nő (vagy akár két másik nő: petesejtdonor és béranya) testét is igénybe veszik.
Jelen nyilatkozatunk kifejezetten a most tárgyalt, pénzbeli ellentételezéssel járó petesejtdonációt szabályozó törvényjavaslatra reflektál. Az altruista, ellenszolgáltatás nélküli petesejtdonáció, valamint a meddőség kezelésének más lehetséges formái olyan összetett etikai, orvosi és társadalmi kérdéseket vetnek fel, amelyekről széles körű szakmai és társadalmi vitára van szükség.
A petesejtdonáció, hasonlóan a béranyasághoz (amelynek jogi szabályozása Európában változó képet mutat: több országban az emberkereskedelem részének tekintik), egyike azon kizsákmányolási formáknak, amelyek során többnyire szegény, hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott nők testének, elsősorban reproduktív szerveinek felhasználásával elégítik ki jobb helyzetben lévő, a szolgáltatást – akár a közfinanszírozott rendszeren keresztül is – igénybe venni képes személyek igényeit. Az alacsonyan képzett, fiatal, sérülékeny nők eddig is sokkal jobban ki voltak téve a rendszer ártalmainak, és különösen kiszolgáltatottak az egészségügyet mélyen átható hatalmi különbségekkel szemben. Kevésbé férnek hozzá az információkhoz, és nehezebben érvényesítik jogaikat, így a jogi védelmet nyújtó lehetőségeket is.
A vérplazmaadás körül felszínre került történetek is megmutatják, milyen veszélyeket rejt, ha valaki anyagi kényszerből pénzért „zsákmányolja ki” a saját testét: a rászorulók egyik szolgáltatótól a másikig járnak, a megengedettnél jóval gyakrabban adnak plazmát, miközben a szolgáltatók nyilvántartásai nincsenek egymással összehangolva.
A petesejtdonáció, ellentétben a hímivarsejt-donációval, bonyolult és megterhelő folyamat. Súlyosan igénybe veszi a nő szervezetét, és fizikai, pszichés, illetve társadalmi helyzetére is káros hatással lehet. A petefészkek előzetes hormonális stimulálását, a befogadó nő és az adományozó nő hormonjainak összehangolását, majd altatásban végzett műtétet (petesejtleszívás) jelent.
Az adományozó nőt érintő lehetséges káros egészségügyi hatások többek között:
– petefészek-hiperstimulációs szindróma és az ebből következő potenciális meddőség
– műtéti szövődmények
– az endokrin rendszerre gyakorolt, jelenleg sem kellően feltárt hosszú távú hatások
Gyermekjogi szempontból a gyermeknek joga van ismerni a származását, többek között a számára fennálló öröklött betegségek vagy kockázati tényezők miatt is. Szabályozandó lenne – lehetőleg határokon átívelő módon – az egy donor által adható petesejtek száma és azok „útja”, hogy az így született gyerekek semmiképpen ne hozzanak utódot a világra genetikai testvéreikkel. Itt a donor személyes adatainak védelme és az így fogant gyermek biztonsága, egészséghez való joga ütközhet egymással.
Általánosságban is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nők szexuális és reproduktív egészségét és jogait érintő minden egészségügyi beavatkozásnál elengedhetetlen a transzparencia, a laikusok számára is érthető és hozzáférhető adatok, valamint a számonkérhetőség – ezen feltételek hiányában a nők fokozottan kiszolgáltatottá válnak.
A törvénytervezetben és annak parlamenti vitáján is hangsúlyosan jelent meg a demográfiai kérdés, a csökkenő gyermekszám és az, hogy hány kívánt gyermekkel több születhetne így. Szakmailag nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy soktényezős demográfiai helyzetet pusztán medikális kérdéssé egyszerűsítsenek, és az egyénre terheljék a felelősséget egy alapvetően társadalmi szintű problémáért – ahogyan arra korábban a Demográfiai Kerekasztal is rámutatott.
További irodalom: “The angel of the house” in the realm of ART: feminist approach to oocyte and spare embryo donation for research – Anna Alichniewicz és Monika Michalowska (2013)
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3897863/
A béranyaság kapcsán felmerült hasonló érvekről lásd európai civil szervezetek nyilatkozatait:
https://womenlobby.org/stop-surrogacy-now/
https://abolition-ms.org/en/home/
Sajtókapcsolat: noierdek@gmail.com